Az alumínium egy nagyon gyakran használt anyag extrudáláshoz és alakos profilokhoz, mivel olyan mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek ideálissá teszik fém tuskóprofilok alakítására és alakítására. Az alumínium nagyfokú képlékenysége azt jelenti, hogy a fém könnyen alakítható különféle keresztmetszetekre anélkül, hogy sok energiát használna fel a megmunkálási vagy alakítási folyamat során, és az alumínium olvadáspontja jellemzően körülbelül a fele a hagyományos acélénak. Mindkét tény azt jelenti, hogy az alumíniumprofilok extrudálási folyamata viszonylag alacsony energiaigényű, ami csökkenti a szerszámozási és gyártási költségeket. Végül az alumíniumnak magas a szilárdság-tömeg aránya is, így kiváló választás ipari alkalmazásokhoz.
Az extrudálási folyamat melléktermékeként finom, szinte láthatatlan vonalak jelenhetnek meg a profil felületén. Ez a segédszerszámok extrudálás során történő kialakításának eredménye, és további felületkezelések írhatók elő ezen vonalak eltávolítására. A profilszakasz felületminőségének javítása érdekében számos másodlagos felületkezelési művelet, például síkmarás végezhető a fő extrudálási folyamat után. Ezek a megmunkálási műveletek a felület geometriájának javítására szolgálnak, ezáltal javítva az alkatrész profilját az extrudált profil teljes felületi érdességének csökkentésével. Ezeket a kezeléseket gyakran olyan alkalmazásokban írják elő, ahol az alkatrész pontos pozicionálása szükséges, vagy ahol az illeszkedő felületeket szigorúan ellenőrizni kell.
Gyakran látjuk az anyagoszlopot 6063-T5/T6 vagy 6061-T4 stb. jelzéssel. A 6063 vagy 6061 ebben a jelölésben az alumínium profil márkáját, a T4/T5/T6 pedig az alumínium profil állapotát jelöli. Mi a különbség közöttük?
Például: Egyszerűen fogalmazva, a 6061 alumínium profil jobb szilárdsággal és vágási teljesítménnyel, nagy szívóssággal, jó hegeszthetőséggel és korrózióállósággal rendelkezik; a 6063 alumínium profil jobb képlékenységgel rendelkezik, ami nagyobb pontosságot eredményezhet az anyagban, ugyanakkor nagyobb szakítószilárdsággal és folyáshatárral rendelkezik, jobb törési szívósságot mutat, valamint nagy szilárdsággal, kopásállósággal, korrózióállósággal és magas hőmérséklettel szembeni ellenállással rendelkezik.
T4 állapot:
Oldatkezelés + természetes öregítés, azaz az alumíniumprofilt az extruderből való extrudálás után lehűtik, de az öregítő kemencében nem öregítik. Az öregítetlen alumíniumprofil viszonylag alacsony keménységgel és jó alakíthatósággal rendelkezik, így alkalmas későbbi hajlításra és egyéb alakítási feldolgozásra.
T5 állapot:
oldatkezelés + hiányos mesterséges öregítés, azaz az extrudálás utáni levegőhűtés és kioltás után az öregítő kemencébe helyezik, hogy 2-3 órán át körülbelül 200 fokon melegen tartsák. Az alumínium ebben az állapotban viszonylag nagy keménységgel és bizonyos fokú alakíthatósággal rendelkezik. Ez a leggyakrabban használt függönyfalakban.
T6 állapot:
oldatkezelés + teljes mesterséges öregítés, azaz az extrudálás utáni vízhűtéses kioltás után a kioltás utáni mesterséges öregítés magasabb, mint a T5 hőmérséklet, és a szigetelési idő is hosszabb, így nagyobb keménységi állapotot ér el, ami alkalmas olyan esetekre, amikor az anyag keménységére viszonylag magas követelmények vonatkoznak.
A különböző anyagokból és állapotokból készült alumínium profilok mechanikai tulajdonságait az alábbi táblázat részletezi:
Folyáshatár:
A fémes anyagok folyáshatára, azaz az a feszültség, amely ellenáll a mikroplasztikai deformációnak. Az olyan fémes anyagok esetében, amelyeknél nincs látható folyáshatár, a 0,2%-os maradék deformációt eredményező feszültségértéket folyáshatárként határozzák meg, ezt feltételes folyáshatárnak vagy folyáshatárnak nevezik. Az ennél a határértéknél nagyobb külső erők az alkatrészek végleges meghibásodását okozzák, és nem lehet őket helyreállítani.
Szakítószilárdság:
Amikor az alumínium egy bizonyos mértékig enged, az alakváltozással szembeni ellenállása ismét megnő a belső szemcsék átrendeződése miatt. Bár a deformáció ekkor gyorsan kialakul, a feszültség növekedésével csak addig növekedhet, amíg a feszültség el nem éri a maximális értéket. Ezt követően a profil alakváltozással szembeni ellenállása jelentősen csökken, és a leggyengébb ponton nagy képlékeny alakváltozás következik be. A próbatest keresztmetszete itt gyorsan zsugorodik, és elvékonyodás következik be, amíg el nem törik.
Webster keménység:
A Webster-keménység alapelve, hogy egy bizonyos alakú, edzett nyomótűt egy szabványos rugó erejével a minta felületébe nyomnak, és 0,01 mm-es Webster-keménységi egységet határoznak meg. Az anyag keménysége fordítottan arányos a behatolási mélységgel. Minél sekélyebb a behatolás, annál nagyobb a keménység, és fordítva.
Képlékeny alakváltozás:
Ez egy olyan deformációtípus, amely nem állítható vissza magától. Amikor a mérnöki anyagokat és alkatrészeket a rugalmas deformációs tartományon túl terhelik, maradó deformáció következik be, azaz a terhelés eltávolítása után irreverzibilis deformáció vagy maradék deformáció következik be, amelyet képlékeny deformációnak nevezünk.
Közzététel ideje: 2024. október 9.
