Az alumínium nagyon gyakran meghatározott anyag az extrudáláshoz és a profilok alakításához, mivel mechanikai tulajdonságai miatt ideális fémek tuskóprofilokból történő alakítására és alakítására. Az alumínium nagy rugalmassága azt jelenti, hogy a fémből könnyen alakítható különféle keresztmetszetek anélkül, hogy sok energiát kellene fordítani a megmunkálási vagy alakítási folyamatra, és az alumínium olvadáspontja is jellemzően körülbelül fele a közönséges acélénak. Mindkét tény azt jelenti, hogy az alumíniumprofil extrudálási eljárása viszonylag alacsony energiaigényű, ami csökkenti a szerszámozási és gyártási költségeket. Végül az alumíniumnak nagy a szilárdság/tömeg aránya is, így kiváló választás ipari alkalmazásokhoz.
Az extrudálási folyamat melléktermékeként a profil felületén időnként finom, szinte láthatatlan vonalak jelenhetnek meg. Ez az extrudálás során keletkező segédszerszámok eredménye, és ezen vonalak eltávolítására további felületkezelések határozhatók meg. A profilszelvény felületi minőségének javítása érdekében a fő extrudálási formázási folyamat után számos másodlagos felületkezelési művelet, például homlokmarás végezhető. Ezek a megmunkálási műveletek megadhatók a felület geometriájának javítása érdekében, hogy javítsák az alkatrészprofilt az extrudált profil általános felületi érdességének csökkentésével. Ezeket a kezeléseket gyakran olyan alkalmazásokban írják elő, ahol az alkatrész pontos pozicionálása szükséges, vagy ahol az illeszkedő felületeket szigorúan ellenőrizni kell.
Gyakran látjuk az anyagoszlopot 6063-T5/T6 vagy 6061-T4 stb. jelzéssel. Ebben a jelzésben a 6063 vagy 6061 az alumínium profil márkája, a T4/T5/T6 pedig az alumínium profil állapota. Tehát mi a különbség köztük?
Például: Egyszerűen fogalmazva, a 6061 alumínium profil jobb szilárdsággal és vágási teljesítménnyel rendelkezik, nagy szívóssággal, jó hegeszthetőséggel és korrózióállósággal; A 6063 alumínium profil jobb plaszticitással rendelkezik, ami nagyobb pontosságot eredményezhet, ugyanakkor nagyobb szakítószilárdsággal és folyáshatárral rendelkezik, jobb törési szilárdságot mutat, valamint nagy szilárdsággal, kopásállósággal, korrózióállósággal és magas hőmérsékleti ellenállással rendelkezik.
T4 állapot:
oldatos kezelés + természetes öregítés, vagyis az alumíniumprofilt az extruderből való extrudálás után lehűtik, de nem öregítik az öregítő kemencében. A nem öregített alumínium profil viszonylag alacsony keménységű és jó deformálhatósággal rendelkezik, amely alkalmas későbbi hajlítási és egyéb deformációs feldolgozásra.
T5 állapot:
oldatos kezelés + hiányos mesterséges öregítés, azaz levegőhűtés utáni extrudálás utáni lehűtés, majd átvisszük az öregítő kemencébe, hogy kb 200 fokon melegen tartsuk 2-3 órán keresztül. Az alumínium ebben az állapotban viszonylag nagy keménységgel és bizonyos fokú deformálhatósággal rendelkezik. Leggyakrabban függönyfalakban használják.
T6 állapot:
oldatos kezelés + teljes mesterséges öregítés, vagyis az extrudálás utáni vízhűtéses kioltás után a kioltás utáni mesterséges öregítés magasabb, mint a T5 hőmérséklet, és a szigetelési idő is hosszabb, hogy nagyobb keménységi állapotot érjünk el, amely alkalmas alkalmakra viszonylag magas anyagkeménységi követelményekkel.
A különböző anyagokból és állapotú alumínium profilok mechanikai tulajdonságait az alábbi táblázat részletezi:
Termőerő:
Ez a fémanyagok folyáshatára, amikor kifolynak, vagyis az a feszültség, amely ellenáll a mikroplasztikus deformációnak. A nyilvánvaló folyás nélküli fémanyagok folyáshatáraként a 0,2%-os maradó alakváltozást előidéző feszültségértéket határozzák meg, amelyet feltételes folyáshatárnak vagy folyáshatárnak nevezünk. A határértéknél nagyobb külső erők az alkatrészek tartós meghibásodását okozzák, és nem állíthatók helyre.
Szakítószilárdság:
Amikor az alumínium bizonyos mértékig enged, a belső szemcsék átrendeződése miatt deformációálló képessége ismét megnő. Bár az alakváltozás ilyenkor gyorsan fejlődik, a feszültség növekedésével csak addig tud növekedni, amíg a feszültség el nem éri a maximális értéket. Ezt követően a profil alakváltozás-ellenállási képessége jelentősen csökken, és a leggyengébb ponton nagy képlékeny deformáció lép fel. A próbatest keresztmetszete itt gyorsan zsugorodik, és a nyakkivágás addig történik, amíg el nem törik.
Webster keménység:
A Webster keménység alapelve, hogy egy bizonyos alakú kioltott nyomótűvel egy szabványos rugó erejével a minta felületébe préselnek, és Webster keménységi egységként 0,01 mm mélységet határoznak meg. Az anyag keménysége fordítottan arányos a behatolás mélységével. Minél sekélyebb a behatolás, annál nagyobb a keménység, és fordítva.
Plasztikus deformáció:
Ez egy olyan típusú deformáció, amely önmagában nem helyreállítható. Ha a műszaki anyagokat és alkatrészeket a rugalmas alakváltozási tartományon túlra terheljük, maradandó alakváltozás következik be, vagyis a terhelés megszüntetése után visszafordíthatatlan alakváltozás vagy maradó alakváltozás következik be, ami képlékeny alakváltozás.
Feladás időpontja: 2024.10.09
