Az építőiparban használt alumíniumprofilok elszámolási módszerei általában mérlegelésen és elméleti elszámoláson alapulnak. A mérlegelésen alapuló elszámolás során lemérik az alumíniumprofil termékeket, beleértve a csomagolóanyagokat is, és a kifizetést a tényleges súly és a tonnánkénti ár szorzata alapján számítják ki. Az elméleti elszámolást a profilok elméleti súlyának a tonnánkénti árral szorzott szorzataként számítják ki.
A mérlegelés során eltérés van a ténylegesen mért súly és az elméletileg kiszámított súly között. Ennek az eltérésnek több oka is van. Ez a cikk főként a három tényező okozta súlykülönbségeket elemzi: az alumínium profilok alapanyagának vastagságának eltérései, a felületkezelési rétegek eltérései és a csomagolóanyagok eltérései. Ez a cikk azt tárgyalja, hogyan lehet ezeket a tényezőket szabályozni az eltérések minimalizálása érdekében.
1. Az alapanyag vastagságának változásai által okozott súlykülönbségek
A profilok tényleges és elméleti vastagsága között eltérések vannak, ami eltéréseket eredményez a mért tömeg és az elméleti tömeg között.
1.1 Súlyszámítás a vastagságkülönbség alapján
A kínai GB/T5237.1 szabvány szerint a 100 mm-nél kisebb külső átmérőjű és 3,0 mm-nél kisebb névleges vastagsággal rendelkező profilok esetében a nagypontosságú eltérés ±0,13 mm. Egy 1,4 mm vastag ablakkeret-profil esetében az elméleti méterenkénti tömeg 1,038 kg/m. 0,13 mm pozitív eltérés esetén a méterenkénti tömeg 1,093 kg/m, ami 0,055 kg/m különbséget jelent. 0,13 mm negatív eltérés esetén a méterenkénti tömeg 0,982 kg/m, ami 0,056 kg/m különbséget jelent. 963 méterrel számolva 53 kg/tonna különbség van, lásd az 1. ábrát.
Megjegyzendő, hogy az ábra csak az 1,4 mm névleges vastagságú szelvény vastagságvariációját veszi figyelembe. Ha minden vastagságvariációt figyelembe veszünk, a mért tömeg és az elméleti tömeg közötti különbség 0,13/1,4*1000=93 kg lenne. Az alumínium profilok alapanyagvastagságának eltérései határozzák meg a mért tömeg és az elméleti tömeg közötti különbséget. Minél közelebb van a tényleges vastagság az elméleti vastagsághoz, annál közelebb van a mért tömeg az elméleti tömeghez. Az alumínium profilok gyártása során a vastagság fokozatosan növekszik. Más szóval, az ugyanazon öntőformák által előállított termékek mért tömege kezdetben könnyebb, mint az elméleti tömeg, majd azonos lesz, végül pedig nehezebb lesz, mint az elméleti tömeg.
1.2 Az eltérések szabályozásának módszerei
Az alumíniumprofil-öntőformák minősége alapvető tényező a profilok méterenkénti súlyának szabályozásában. Először is, szigorúan ellenőrizni kell a munkaszalagot és a formák feldolgozási méreteit annak biztosítása érdekében, hogy a kimeneti vastagság megfeleljen a követelményeknek, 0,05 mm-es pontossággal. Másodszor, a gyártási folyamatot az extrudálási sebesség megfelelő kezelésével és bizonyos számú formaáthaladás utáni karbantartással kell szabályozni, az előírtak szerint. Ezenkívül a formák nitridálásnak is alávethetők a munkaszalag keménységének növelése és a vastagság növekedésének lassítása érdekében.
2. Elméleti súly a különböző falvastagsági követelményekhez
Az alumíniumprofilok falvastagsága tűrések szerint változik, és a különböző ügyfelek eltérő követelményeket támasztanak a termék falvastagságával kapcsolatban. A falvastagság-tűrési követelmények alatt az elméleti súly változó. Általában csak pozitív vagy csak negatív eltérés szükséges.
2.1 Elméleti súly a pozitív eltérésre
A pozitív falvastagság-eltérésű alumíniumprofilok esetében az alapanyag kritikus teherbírása megköveteli, hogy a mért falvastagság ne legyen kisebb 1,4 mm-nél vagy 2,0 mm-nél. A pozitív tűrésű elméleti súly kiszámítási módja egy eltérésdiagram megrajzolása, amelynek középpontjában a falvastagság van, és a méterenkénti súly kiszámítása. Például egy 1,4 mm falvastagságú és 0,26 mm pozitív tűrésű (0 mm negatív tűréshatár) profil esetében a középeltérésnél a falvastagság 1,53 mm. Ennél a profilnál a méterenkénti súly 1,251 kg/m. A mérési célú elméleti súlyt 1,251 kg/m alapján kell kiszámítani. Amikor a profil falvastagsága -0 mm, a méterenkénti súly 1,192 kg/m, és amikor +0,26 mm, a méterenkénti súly 1,309 kg/m, lásd a 2. ábrát.
1,53 mm-es falvastagság alapján, ha csak az 1,4 mm-es szakaszt növeljük a maximális eltérésig (Z-max eltérés), akkor a Z-max pozitív eltérés és a középre igazított falvastagság közötti súlykülönbség (1,309 – 1,251) * 1000 = 58 kg. Ha minden falvastagság Z-max eltérésű (ami nagyon valószínűtlen), akkor a súlykülönbség 0,13/1,53 * 1000 = 85 kg lenne.
2.2 Elméleti súly a negatív eltéréshez
Alumínium profilok esetében a falvastagság nem haladhatja meg a megadott értéket, ami negatív tűréshatárt jelent a falvastagságban. Az elméleti súlyt ebben az esetben a negatív eltérés feleként kell kiszámítani. Például egy 1,4 mm falvastagságú és 0,26 mm negatív tűréshatárral rendelkező profil esetében (0 mm pozitív tűréshatár) az elméleti súlyt a tűréshatár fele (-0,13 mm) alapján számítják ki, lásd a 3. ábrát.
1,4 mm-es falvastagság esetén a méterenkénti súly 1,192 kg/m2, míg 1,27 mm-es falvastagság esetén a méterenkénti súly 1,131 kg/m2. A kettő közötti különbség 0,061 kg/m2. Ha a termék hosszát egy tonnában (838 méterben) számoljuk, a súlykülönbség 0,061 * 838 = 51 kg lenne.
2.3 Súlyszámítási módszer különböző falvastagságok esetén
A fenti ábrákból látható, hogy ez a cikk névleges falvastagság-növekményeket vagy -csökkentéseket használ a különböző falvastagságok kiszámításakor, ahelyett, hogy azokat minden metszetre alkalmazná. Az ábrán átlós vonalakkal kitöltött területek 1,4 mm-es névleges falvastagságot jelentenek, míg a többi terület a funkcionális rések és bordák falvastagságának felel meg, amelyek eltérnek a GB/T8478 szabvány szerinti névleges falvastagságtól. Ezért a falvastagság beállításakor főként a névleges falvastagságra kell összpontosítani.
Az öntőforma falvastagságának anyageltávolítás során bekövetkező változása alapján megfigyelhető, hogy az újonnan gyártott öntőformák összes falvastagsága negatív eltéréssel rendelkezik. Ezért, ha csak a névleges falvastagság változását vesszük figyelembe, konzervatívabb összehasonlítást kapunk a mért súly és az elméleti súly között. A nem névleges területeken a falvastagság változik, és a határérték-eltérési tartományon belüli arányos falvastagság alapján számítható ki.
Például egy 1,4 mm névleges falvastagságú ablak- és ajtótermék esetében a méterenkénti súly 1,192 kg/m². Az 1,53 mm falvastagság méterenkénti súlyának kiszámításához az arányos számítási módszert alkalmazzuk: 1,192/1,4 * 1,53, ami 1,303 kg/m² méterenkénti súlyt eredményez. Hasonlóképpen, egy 1,27 mm falvastagság esetén a méterenkénti súly 1,192/1,4 * 1,27, ami 1,081 kg/m² méterenkénti súlyt eredményez. Ugyanez a módszer alkalmazható más falvastagságokra is.
1,4 mm-es falvastagság esetén, amikor az összes falvastagságot beállítjuk, a mért súly és az elméleti súly közötti súlykülönbség körülbelül 7% és 9% között van. Például, ahogy az a következő ábrán látható:
3. A felületkezelési réteg vastagságának okozta súlykülönbség
Az építőiparban használt alumínium profilokat általában oxidációval, elektroforézissel, szóróbevonattal, fluorkarbonnal és egyéb módszerekkel kezelik. A kezelési rétegek hozzáadása növeli a profilok súlyát.
3.1 Tömegnövekedés az oxidációs és elektroforézis profilokban
Az oxidációs és elektroforézises felületkezelés után egy oxidfilm és kompozit film (oxidfilm és elektroforézises festékfilm) réteg képződik, amelynek vastagsága 10 μm és 25 μm között van. A felületkezelő film súlyt ad, de az alumíniumprofilok az előkezelés során veszítenek a súlyukból. A súlynövekedés nem jelentős, így az oxidációs és elektroforézises kezelés utáni súlyváltozás általában elhanyagolható. A legtöbb alumíniumgyártó súlynövelés nélkül dolgozza fel a profilokat.
3.2 Súlynövekedés a szóróbevonat profilokban
A szórófestékkel bevont profilok felületén egy legalább 40 μm vastagságú porbevonat réteg található. A porbevonat súlya a vastagságtól függően változik. A nemzeti szabvány 60 μm és 120 μm közötti vastagságot ajánl. A különböző típusú porbevonatok azonos filmvastagság mellett eltérő súlyúak. Tömeggyártású termékek, például ablakkeretek, ablakoszlopok és ablakszárnyak esetében egyetlen filmvastagságot permeteznek a kerületre, és a kerülethossz adatai a 4. ábrán láthatók. A profilok szórófestékkel történő bevonása utáni súlynövekedés az 1. táblázatban található.
A táblázat adatai szerint az ajtó- és ablakprofilok szórófestés utáni súlynövekedése körülbelül 4%-5%-ot tesz ki. Egy tonna profil esetében ez körülbelül 40-50 kg.
3.3 Fluorkarbon festékszóró bevonat profilok súlynövekedése
A fluorkarbon festékszóróval bevont profilok átlagos bevonatvastagsága két réteg esetén legalább 30 μm, három réteg esetén 40 μm, négy réteg esetén pedig 65 μm. A fluorkarbon festékszóróval bevont termékek többségénél két vagy három réteget alkalmaznak. A fluorkarbon festékek különböző fajtái miatt a kikeményedés utáni sűrűség is változó. A hagyományos fluorkarbon festéket példaként véve, a súlynövekedés a következő 2. táblázatban látható.
A táblázat adatai szerint az ajtó- és ablakprofilok fluorkarbon festékkel történő szóróbevonata utáni súlynövekedés körülbelül 2,0–3,0%. Egy tonna profil esetében ez körülbelül 20–30 kg.
3.4 A felületkezelő réteg vastagságának szabályozása por- és fluorkarbon festékszóró bevonatokban
A por- és fluorkarbon festékszóró termékek bevonatrétegének szabályozása kulcsfontosságú folyamatszabályozási pont a gyártásban, főként a szórópisztolyból kibocsátott por- vagy festékszóró stabilitását és egyenletességét szabályozza, biztosítva a festékfilm egyenletes vastagságát. A tényleges gyártás során a bevonatréteg túlzott vastagsága az egyik oka a másodlagos szóróbevonatolásnak. Még ha a felület polírozott is, a szóróbevonat rétege továbbra is túlzottan vastag lehet. A gyártóknak fokozniuk kell a szóróbevonatolási folyamat szabályozását, és biztosítaniuk kell a szóróbevonat vastagságát.
4. Csomagolási módszerek okozta súlykülönbség
Az alumínium profilokat általában papírborítással vagy zsugorfóliával csomagolják, és a csomagolóanyagok súlya a csomagolási módtól függően változik.
4.1 Súlynövekedés a papírcsomagolásban
A szerződés általában meghatározza a papírcsomagolás súlykorlátját, amely általában nem haladja meg a 6%-ot. Más szóval, egy tonna profilban a papír súlya nem haladhatja meg a 60 kg-ot.
4.2 Súlynövekedés zsugorfóliás csomagolás esetén
A zsugorfóliás csomagolás miatti súlynövekedés általában 4% körüli. Egy tonna profilban a zsugorfólia súlya nem haladhatja meg a 40 kg-ot.
4.3 A csomagolási stílus hatása a súlyra
A profilcsomagolás alapelve a profilok védelme és a kezelés megkönnyítése. Egy csomag profil súlya körülbelül 15-25 kg. A csomagonkénti profilok száma befolyásolja a csomagolás súlyszázalékát. Például, ha az ablakkeret profilok 4 darabos, 6 méteres készletekben vannak csomagolva, a súly 25 kg, a csomagolópapír súlya pedig 1,5 kg, ami 6%-ot tesz ki (lásd az 5. ábrát). Ha 6 darabos készletekben vannak csomagolva, a súly 37 kg, a csomagolópapír súlya pedig 2 kg, ami 5,4%-ot tesz ki (lásd a 6. ábrát).
A fenti ábrákból látható, hogy minél több profil van egy csomagban, annál kisebb a csomagolóanyagok súlyszázaléka. Ugyanannyi profil csomagonként, minél nagyobb a profilok súlya, annál kisebb a csomagolóanyagok súlyszázaléka. A gyártók szabályozhatják a csomagonkénti profilok számát és a csomagolóanyagok mennyiségét a szerződésben meghatározott súlykövetelmények teljesítése érdekében.
Következtetés
A fenti elemzés alapján eltérés van a profilok tényleges súlya és az elméleti súly között. A falvastagság eltérése a súlyeltérés fő oka. A felületkezelő réteg súlya viszonylag könnyen szabályozható, és a csomagolóanyagok súlya is szabályozható. A súly és a számított súly közötti 7%-on belüli súlykülönbség megfelel a szabványos követelményeknek, a gyártó célja pedig az 5%-on belüli eltérés.
Szerkesztette: May Jiang, a MAT Aluminum oldaláról
Közzététel ideje: 2023. szeptember 30.
