Az építkezés során alkalmazott alumíniumprofilok települési módszerei általában magukban foglalják a település mérlegelését és az elméleti települést. A mérlegelés az alumíniumprofiltermékek mérlegelését magában foglalja, beleértve a csomagolási anyagokat, és a fizetés kiszámítását a tényleges súly alapján megsokszorozva a tonnánkénti ár. Az elméleti rendezést úgy számítják ki, hogy a profilok elméleti súlyát megszorozzuk a tonnánkénti árral.
A mérlegelési település során különbség van a tényleges lemért súly és a kiszámított súly között. Ennek a különbségnek több oka van. Ez a cikk elsősorban három tényező által okozott súlykülönbségeket elemzi: az alumíniumprofilok alapanyag vastagságának varianciái, a felszíni kezelési rétegek különbségei és a csomagolóanyagok variációi. Ez a cikk azt tárgyalja, hogyan lehet ezeket a tényezőket ellenőrizni az eltérések minimalizálása érdekében.
1. Súlybeli különbségek, amelyeket az alapanyag vastagságának variációi okoznak
Különbségek vannak a tényleges vastagság és a profilok elméleti vastagsága között, ami különbségeket eredményez a lemért súly és az elméleti súly között.
1.1 Súly kiszámítása a vastagsági variancia alapján
A GB/T5237.1 kínai szabvány szerint a 100 mm-es külső kör és a 3,0 mm-nél kisebb nominális vastagságú profilok esetében a nagy pontosságú eltérés ± 0,13 mm. Példaként egy 1,4 mm-es vastag ablakkeretprofilt véve az elméleti súly méterenként 1,038 kg/m. 0,13 mm pozitív eltéréssel a méterenkénti tömeg 1,093 kg/m, a különbség 0,055 kg/m. 0,13 mm negatív eltéréssel a méterenkénti tömeg 0,982 kg/m, a különbség 0,056 kg/m. A 963 méterre kiszámítva tonnánként 53 kg különbség van, lásd az 1. ábrát.
Meg kell jegyezni, hogy az ábra csak az 1,4 mm -es névleges vastagság vastagsági vastagságát veszi figyelembe. Ha az összes vastagsági varianciát figyelembe veszik, a lemért súly és az elméleti súly közötti különbség 0,13/1,4*1000 = 93 kg lenne. Az alumíniumprofilok alapanyag vastagságában az eltérések létezése meghatározza a lemért súly és az elméleti súly közötti különbséget. Minél közelebb van a tényleges vastagság az elméleti vastagsághoz, annál közelebb van a súlyozott súly az elméleti súlyhoz. Az alumíniumprofilok előállítása során a vastagság fokozatosan növekszik. Más szavakkal, az ugyanazon formák által termelt termékek súlyozott súlya könnyebben kezdődik, mint az elméleti súly, majd ugyanaz lesz, és később nehezebbé válik, mint az elméleti súly.
1.2 Az eltérések szabályozására szolgáló módszerek
Az alumíniumprofil formák minősége az alapvető tényező a profilok méterenkénti súlyának szabályozásában. Először is, szigorúan ellenőrizni kell az öntőformák működési övét és feldolgozási méreteit annak biztosítása érdekében, hogy a kimeneti vastagság megfelel -e a követelményeknek, a pontosság ellenőrzésével 0,05 mm tartományban. Másodszor, a termelési folyamatot úgy kell szabályozni, hogy az extrudálási sebességet megfelelően kezelje, és karbantartást végezzen bizonyos számú penész átadás után, a meghatározott módon. Ezenkívül az öntőformák nitrid -kezelésen mennek keresztül, hogy növeljék a munkacsíra keménységét és lelassítsák a vastagság növekedését.
2.Alheretikus súly a különböző falvastagsági követelményekhez
Az alumíniumprofilok falvastagságának toleranciája van, és a különböző ügyfelek eltérő követelményekkel bírnak a termék falvastagságára. A falvastagság tolerancia követelményei szerint az elméleti súly változik. Általában csak pozitív eltéréssel vagy csak negatív eltéréssel kell rendelkeznie.
2.1 elméleti súly a pozitív eltéréshez
A falvastagság pozitív eltérésével rendelkező alumíniumprofilok esetében az alapanyag kritikus terheléshordozó területe megköveteli a mért falvastagsághoz, hogy ne legyen kevesebb, mint 1,4 mm vagy 2,0 mm. A pozitív toleranciával rendelkező elméleti súly kiszámítási módszere az eltérési diagram rajzolása, amelynek középpontjában a falvastagság van, és kiszámítja a méterenkénti súlyt. Például egy 1,4 mm -es falvastagságú profilhoz és 0,26 mm pozitív toleranciával (negatív tolerancia 0 mm), a középső eltérésnél a falvastagság 1,53 mm. A profil méterenkénti súlya 1,251 kg/m. A mérési célok elméleti súlyát 1,251 kg/m alapján kell kiszámítani. Ha a profil falvastagsága -0 mm, akkor a méterenkénti tömeg 1,192 kg/m, és ha +0,26 mm, akkor a méter/méter súlya 1,309 kg/m, lásd a 2. ábrát.
Az 1,53 mm-es falvastagság alapján, ha csak az 1,4 mm-es szakasz a maximális eltérésre (Z-max eltérés) növekszik, akkor a z-max pozitív eltérés és a középső falvastagság közötti súlykülönbség (1,309-1,251) * 1000 = 58 kg. Ha az összes falvastagság z-Max eltérésnél van (ami nagyon valószínűtlen), akkor a súlykülönbség 0,13/1,53 * 1000 = 85 kg.
2.2 A negatív eltérés elméleti súlya
Az alumínium profilok esetében a falvastagság nem haladhatja meg a megadott értéket, ami negatív toleranciát jelent a falvastagságban. Az elméleti súlyt ebben az esetben a negatív eltérés felének kell kiszámítani. Például egy 1,4 mm-es falvastagságú és 0,26 mm-es negatív toleranciával rendelkező profilhoz (pozitív tolerancia 0 mm), az elméleti súlyt a tolerancia felére (-0,13 mm) kiszámítják, lásd a 3. ábrát.
1,4 mm -es falvastagsággal a méterenkénti tömeg 1,192 kg/m, míg 1,27 mm -es falvastagsággal a méter/méter tömeg 1,131 kg/m. A kettő közötti különbség 0,061 kg/m. Ha a termék hosszát egy tonnának (838 méter) számítják, a súlykülönbség 0,061 * 838 = 51 kg lenne.
2.3 Számítási módszer a különböző falvastagságú súlyhoz
A fenti ábrákból látható, hogy ez a cikk a falvastagság nominális falvastagságát vagy csökkentését használja a különböző falvastagság kiszámításakor, ahelyett, hogy minden szakaszra alkalmazná azokat. A diagramban átlós vonalakkal töltött területek 1,4 mm névleges falvastagságot képviselnek, míg más területek megfelelnek a funkcionális rések és uszonyok falvastagságának, amelyek különböznek a Nominális falvastagságtól a GB/T8478 szabványok szerint. Ezért a falvastagság beállításához a hangsúly elsősorban a névleges falvastagságra helyezkedik el.
A penész falvastagságának az anyag eltávolítása során történő változása alapján megfigyelhető, hogy az újonnan készített formák összes falvastagságának negatív eltérése van. Ezért, ha csak a nominális falvastagság változásait veszi figyelembe, konzervatívabb összehasonlítást biztosít a mérleg és az elméleti súly között. A falvastagság a nem nominális területeken megváltozik, és kiszámítható az arányos falvastagság alapján a limit eltérési tartományon belül.
Például egy 1,4 mm -es névleges falvastagságú ablak- és ajtóterméknél a méterenkénti súly 1,192 kg/m. Az 1,53 mm -es falvastagságonkénti súly kiszámításához az arányos számítási módszert alkalmazzuk: 1,192/1,4 * 1,53, ami méterenkénti súlyt eredményez. Hasonlóképpen, az 1,27 mm -es falvastagságnál a méterenkénti súlyt 1,192/1,4 * 1,27 -re számolják, ami méterenkénti tömeget eredményez. Ugyanez a módszer alkalmazható más falvastagságokra.
Az 1,4 mm -es falvastagság forgatókönyve alapján, amikor az összes falvastagságot beállítják, a súlykülönbség és az elméleti súly közötti súlykülönbség körülbelül 7% -ról 9%. Például, amint az a következő ábrán látható:
3. A felületkezelő réteg vastagsága által okozott súlykülönbség
Az építkezés során alkalmazott alumíniumprofilokat általában oxidációval, elektroforézissel, permetezéssel, fluor -szénhidrogénnel és más módszerekkel kezelik. A kezelési rétegek hozzáadása növeli a profilok súlyát.
3.1 Az oxidáció és az elektroforézis profilok súlyának növekedése
Az oxidáció és az elektroforézis felszíni kezelése után egy oxidfilm és kompozit film (oxidfilm és elektroforetikus festékfilm) réteg képződik, 10 μm vastagsággal. A felületkezelő film növeli a súlyt, de az alumíniumprofilok a kezelés előtti folyamat során lefogynak. A súlynövekedés nem szignifikáns, tehát az oxidáció és az elektroforézis kezelés utáni súlyváltozás általában elhanyagolható. A legtöbb alumíniumgyártó súly hozzáadása nélkül dolgozza fel a profilokat.
3.2 A spray -bevonási profilok súlyának növekedése
A spray-bevonatú profilok a felületen egy porréteggel vannak ellátva, legalább 40 μm vastagsággal. A porbevonat tömege a vastagságtól függ. A nemzeti szabvány 60 μm és 120 μm vastagságát javasolja. Különböző típusú porbevonatok különböző súlyúak ugyanazon film vastagságához. A tömeggyártású termékek, például az ablakkeretek, az ablakkamrák és az ablakos szárnyak esetében egyetlen filmvastagságot permeteznek a perifériára, és a perifériás hosszúságú adatok a 4. ábrán láthatók. Az 1. táblázatban található.
A táblázatban szereplő adatok szerint a súlynövekedés az ajtók és a Windows profilok permetezése után körülbelül 4–5% -ot tesz ki. Egy tonna profil esetében ez körülbelül 40 kg és 50 kg.
3.3 A fluorokarbon festékpermet -bevonó profilok súlyának növekedése
A fluorokarbon festékpermetekkel bevont profilok bevonatának átlagos vastagsága nem kevesebb, mint 30 μm két rétegnél, 40 μm három rétegnél és 65 μm négy rétegnél. A fluorokarbon festékpermetezésű termékek többsége két vagy három réteget használ. A fluor -szénhidrokonfesték különféle fajtáinak köszönhetően a kikeményedés utáni sűrűség is változik. A szokásos fluor -szénhidrokonfestéket tekintve példaként a súlynövekedés a következő 2. táblázatban látható.
A táblázatban szereplő adatok szerint az ajtók és a Windows profilok permetezés utáni bevonása után a súlynövekedés fluorokarbon festékkel körülbelül 2,0% -ról 3,0% -ot tesz ki. Egy tonna profil esetében ez körülbelül 20 kg - 30 kg.
3.4
A bevonatréteg vezérlése por- és fluorokarbonfestékpermetezésű termékekben a gyártás kulcsfontosságú folyamatvezérlő pontja, elsősorban a por- vagy festékpermet stabilitásának és egységességének ellenőrzésével a permetezésből, biztosítva a festékfilm egyenletes vastagságát. A tényleges termelés során a bevonóréteg túlzott vastagsága a másodlagos spray bevonat egyik oka. Annak ellenére, hogy a felületet csiszolják, a permetező bevonatréteg továbbra is túl vastag lehet. A gyártóknak meg kell erősíteniük a permetezés bevonási folyamatának irányítását, és biztosítaniuk kell a spray -bevonat vastagságát.
4. A csomagolási módszerek által okozott súlykülönbség
Az alumínium profilokat általában papírcsomagolással vagy zsugorodással csomagolják, és a csomagolóanyagok súlya a csomagolási módszertől függően változik.
4.1 A papírcsomagolás súlyának növekedése
A szerződés általában meghatározza a papírcsomagolás súlykorlátját, általában nem haladja meg a 6%-ot. Más szavakkal, a papír súlya egy csomó profilban nem haladhatja meg a 60 kg -ot.
4.2 A zsugorodó film csomagolás súlyának növekedése
A zsugorodó filmcsomagolás miatti súlynövekedés általában 4%. A zsugorodó film súlya egy tonna profilban nem haladhatja meg a 40 kg -ot.
4.3 A csomagolási stílus hatása a súlyra
A profilcsomagolás elve a profilok védelme és a kezelés megkönnyítése. Az egyik profilcsomag súlyának körülbelül 15 kg és 25 kg. A csomagonkénti profilok száma befolyásolja a csomagolás súly százalékát. Például, ha az ablakkeretprofilokat 4 darab 6 méteres készletbe csomagolják, a súly 25 kg, és a csomagolópapír 1,5 kg -os súlyú, 6%-os elszámolás, lásd az 5. ábrát. Ha csomagolva van. 6 darab, a súly 37 kg, és a csomagolópapír súlya 2 kg, 5,4%-ot tesz ki, lásd a 6. ábrát.
A fenti ábrákból látható, hogy minél több profil van egy csomagban, annál kisebb a csomagolóanyagok tömeg százaléka. Ugyanazon számú profilonként csomagonként, minél nagyobb a profilok súlya, annál kisebb a csomagolóanyagok tömeg százaléka. A gyártók vezérelhetik a csomagonkénti profilok számát és a csomagolóanyagok összegét a szerződésben meghatározott súlyigények teljesítéséhez.
Következtetés
A fenti elemzés alapján eltérés van a profilok tényleges mérési súlya és az elméleti súly között. A fal vastagságának eltérése a súly eltérés fő oka. A felületkezelő réteg súlyát viszonylag könnyen szabályozhatjuk, és a csomagolóanyagok súlya szabályozható. A súlykülönbség 7% -on belül a mérleg és a kiszámított súly között megfelel a standard követelményeknek, és az 5% -on belüli különbség a gyártó célja.
Szerkesztette: május Jiang a Mat alumíniumból
A postai idő: szeptember-30-2023
