Az építőiparban alkalmazott alumíniumprofilok beültetési módjai általában mérlegeléses és elméleti elrendezést foglalnak magukban. A mérlegelszámolás során az alumínium profiltermékeket, beleértve a csomagolóanyagokat is, lemérjük, és a tényleges súly és a tonnánkénti ár szorzata alapján számítjuk ki a fizetést. Az elméleti elszámolást úgy számítjuk ki, hogy a profilok elméleti súlyát megszorozzuk a tonnánkénti árral.
A mérlegelszámolás során különbség van a tényleges lemért tömeg és az elméletileg számított tömeg között. Ennek a különbségnek több oka is van. Ez a cikk elsősorban három tényező okozta súlykülönbségeket elemzi: az alumíniumprofilok alapanyagvastagságának eltérései, a felületkezelési rétegek különbségei és a csomagolóanyagok eltérései. Ez a cikk azt tárgyalja, hogyan lehet szabályozni ezeket a tényezőket az eltérések minimalizálása érdekében.
1. Az alapanyag vastagságának változása miatti súlykülönbségek
Különbségek vannak a profilok tényleges vastagsága és elméleti vastagsága között, ami különbségeket eredményez a lemért tömeg és az elméleti tömeg között.
1.1 Súlyszámítás vastagsági eltérés alapján
A GB/T5237.1 kínai szabvány szerint a 100 mm-t meg nem haladó külső körrel és 3,0 mm-nél kisebb névleges vastagsággal rendelkező profiloknál a nagy pontosságú eltérés ±0,13 mm. Példaként egy 1,4 mm vastag ablakkeret profilt véve az elméleti tömeg méterenként 1,038 kg/m. 0,13 mm-es pozitív eltérés mellett a méterenkénti tömeg 1,093 kg/m, a különbség 0,055 kg/m. 0,13 mm-es negatív eltérés mellett a méterenkénti tömeg 0,982 kg/m, a különbség 0,056 kg/m. 963 méterrel számolva 53 kg/tonna eltérés van, lásd az 1. ábrát.
Megjegyzendő, hogy az ábra csak az 1,4 mm-es névleges vastagságú szakasz vastagsági eltérését veszi figyelembe. Ha az összes vastagsági eltérést figyelembe vesszük, a lemért tömeg és az elméleti tömeg közötti különbség 0,13/1,4*1000=93 kg lenne. Az alumíniumprofilok alapanyag-vastagságában mutatkozó eltérések megléte határozza meg a lemért tömeg és az elméleti tömeg közötti különbséget. Minél közelebb van a tényleges vastagság az elméleti vastagsághoz, annál közelebb van a lemért tömeg az elméleti súlyhoz. Az alumínium profilok gyártása során a vastagság fokozatosan növekszik. Más szóval, az azonos szerszámkészlettel előállított termékek kimért tömege az elméleti súlynál könnyebben indul, majd azonos lesz, később pedig nehezebb lesz, mint az elméleti súly.
1.2 Az eltérések szabályozásának módszerei
Az alumínium profilformák minősége az alapvető tényező a profilok méterenkénti súlyának szabályozásában. Először is szigorúan ellenőrizni kell a munkaszalagot és az öntőformák feldolgozási méreteit annak biztosítása érdekében, hogy a kimeneti vastagság megfeleljen a követelményeknek, 0,05 mm-es pontossággal. Másodszor, a gyártási folyamatot ellenőrizni kell az extrudálási sebesség megfelelő kezelésével és a karbantartás elvégzésével bizonyos számú öntőforma áthaladása után, az előírásoknak megfelelően. Ezenkívül a formák nitridáláson eshetnek át, hogy növeljék a munkaszalag keménységét és lelassítsák a vastagság növekedését.
2. Elméleti súly különböző falvastagsági követelményekhez
Az alumínium profilok falvastagságának tűréshatárai vannak, és a különböző vásárlók eltérő követelményeket támasztanak a termék falvastagságával szemben. A falvastagság tűréskövetelményei szerint az elméleti tömeg változik. Általában csak pozitív vagy negatív eltérés szükséges.
2.1 A pozitív eltérés elméleti súlya
Pozitív falvastagság-eltérésű alumíniumprofiloknál az alapanyag kritikus teherbíró területe megköveteli, hogy a mért falvastagság ne legyen kisebb 1,4 mm-nél vagy 2,0 mm-nél. A pozitív tűréssel rendelkező elméleti tömeg számítási módszere a falvastagság középre igazított eltérés diagram felrajzolása és a méterenkénti tömeg kiszámítása. Például egy 1,4 mm-es falvastagságú és 0,26 mm-es pozitív tűréshatárú profilnál (0 mm-es negatív tűréshatár) a falvastagság a központosított eltérésnél 1,53 mm. A profil méterenkénti súlya 1,251 kg/m. A mérlegelési célú elméleti súlyt 1,251 kg/m alapján kell kiszámítani. Ha a profil falvastagsága -0 mm, a méterenkénti tömeg 1,192 kg/m, ha pedig +0,26 mm, akkor a méterenkénti tömeg 1,309 kg/m, lásd a 2. ábrát.
1,53 mm-es falvastagság alapján, ha csak az 1,4 mm-es szakaszt növeljük a maximális eltérésre (Z-max eltérés), akkor a Z-max pozitív eltérés és a központosított falvastagság közötti súlykülönbség (1,309 – 1,251) * 1000 = 58 kg. Ha minden falvastagság Z-max eltéréssel van (ami nagyon valószínűtlen), akkor a súlykülönbség 0,13/1,53 * 1000 = 85 kg.
2.2 A negatív eltérés elméleti súlya
Alumínium profiloknál a falvastagság nem haladhatja meg a megadott értéket, ami negatív falvastagsági tűrést jelent. Az elméleti súlyt ebben az esetben a negatív eltérés feleként kell kiszámítani. Például egy 1,4 mm-es falvastagságú és 0,26 mm-es negatív tűréshatárral rendelkező profil esetén az elméleti súlyt a tűrés fele (-0,13 mm) alapján számítjuk ki, lásd a 3. ábrát.
1,4 mm-es falvastagság mellett a méterenkénti tömeg 1,192 kg/m, míg 1,27 mm-es falvastagságnál a méterenkénti tömeg 1,131 kg/m. A kettő közötti különbség 0,061 kg/m. Ha a termék hosszát egy tonnában (838 méterben) számoljuk, akkor a súlykülönbség 0,061 * 838 = 51 kg.
2.3 Súlyszámítási módszer különböző falvastagságú falak esetén
A fenti diagramokból látható, hogy ez a cikk névleges falvastagság-növekedést vagy -csökkentést alkalmaz a különböző falvastagságok kiszámításakor, nem pedig az összes szakaszra. Az ábrán az átlós vonalakkal kitöltött területek 1,4 mm névleges falvastagságot jelentenek, míg a többi terület a funkcionális rések és bordák falvastagságát jelenti, amelyek eltérnek a GB/T8478 szabvány szerinti névleges falvastagságtól. Ezért a falvastagság beállításakor elsősorban a névleges falvastagságra kell figyelni.
Az anyageltávolítás során a forma falvastagságának változása alapján megfigyelhető, hogy az újonnan készült formák minden falvastagsága negatív eltérést mutat. Ezért, ha csak a névleges falvastagság változásait vesszük figyelembe, konzervatívabb összehasonlítás érhető el a súly és az elméleti tömeg között. A falvastagság a nem névleges területeken valóban változik, és az arányos falvastagság alapján számítható ki a határeltérési tartományon belül.
Például egy 1,4 mm névleges falvastagságú ablak- és ajtóterméknél a méterenkénti tömeg 1,192 kg/m. A méterenkénti tömeg kiszámításához 1,53 mm-es falvastagság esetén az arányos számítási módszert alkalmazzák: 1,192/1,4 * 1,53, így a méterenkénti tömeg 1,303 kg/m. Hasonlóképpen, egy 1,27 mm-es falvastagság esetén a méterenkénti súlyt 1,192/1,4 * 1,27-re számítják, így a méterenkénti tömeg 1,081 kg/m. Ugyanez a módszer más falvastagságoknál is alkalmazható.
Az 1,4 mm-es falvastagság forgatókönyve alapján, amikor az összes falvastagságot beállítják, a súlykülönbség a mérősúly és az elméleti tömeg között körülbelül 7-9%. Például a következő diagramon látható módon:
3. A felületkezelő réteg vastagsága által okozott súlykülönbség
Az építőiparban használt alumínium profilokat általában oxidációval, elektroforézissel, szórással, fluor-szénhidrogénnel és más módszerekkel kezelik. A kezelőrétegek hozzáadása növeli a profilok súlyát.
3.1 Súlynövekedés az oxidációs és elektroforézis profilokban
Az oxidáció és az elektroforézis felületkezelése után oxidfilm és kompozit filmréteg (oxidfilm és elektroforetikus festékfilm) képződik, melynek vastagsága 10μm-25μm. A felületkezelő fólia növeli a súlyt, de az alumínium profilok veszítenek némi súlyból az előkezelési folyamat során. A tömegnövekedés nem jelentős, így az oxidációs és elektroforézises kezelés utáni tömegváltozás általában elhanyagolható. A legtöbb alumíniumgyártó súly hozzáadása nélkül dolgozza fel a profilokat.
3.2 Súlynövekedés a permetező bevonat profilokban
A szórással bevont profilok felületén legalább 40 μm vastagságú porbevonat található. A porbevonat súlya a vastagságtól függően változik. A nemzeti szabvány 60 μm és 120 μm közötti vastagságot javasol. A különböző típusú porbevonatok eltérő súlyúak azonos rétegvastagság esetén. A tömeggyártású termékeknél, mint az ablakkeretek, ablaktöredékek és ablakszárnyak, egyetlen rétegvastagságot szórnak a kerületre, a kerületi hossz adatok a 4. ábrán láthatók A profilok szórással történő bevonása utáni tömegnövekedés a táblázatban található.
A táblázat adatai szerint az ajtó- és ablakprofilok szórással történő bevonása után a tömegnövekedés körülbelül 4-5%-ot tesz ki. Egy tonna profil esetén ez körülbelül 40-50 kg.
3.3 Súlynövekedés a fluor-szénhidrogén festékszóró bevonat profilokban
A bevonat átlagos vastagsága a fluor-szénhidrogén festékkel bevont profilokon két réteg esetén legalább 30 μm, három réteg esetén 40 μm, és négy réteg esetén 65 μm. A fluor-szénhidrogén festékszóróval bevont termékek többsége két vagy három réteget használ. A fluorkarbon festékek különböző fajtái miatt a kikeményedés utáni sűrűség is változik. A közönséges fluor-szénhidrogén festéket példának véve a tömegnövekedés a következő 2. táblázatban látható.
A táblázat adatai szerint az ajtó- és ablakprofilok fluor-karbon festékkel történő szórása utáni tömegnövekedés körülbelül 2,0-3,0%-ot tesz ki. Egy tonna profil esetében körülbelül 20-30 kg.
3.4 Felületkezelő réteg vastagságának szabályozása por- és fluor-szénhidrogén festékszóró bevonat termékekben
A por- és fluor-szénhidrogén festékkel bevont termékek bevonórétegének szabályozása a gyártás kulcsfontosságú folyamatszabályozási pontja, főként a szórópisztolyból származó por vagy festékpermet stabilitásának és egyenletességének szabályozása, biztosítva a festékréteg egyenletes vastagságát. A tényleges gyártás során a bevonatréteg túlzott vastagsága az egyik oka a másodlagos permetezésnek. Annak ellenére, hogy a felület polírozott, a permetezőbevonat még mindig túl vastag lehet. A gyártóknak meg kell erősíteniük a permetezési folyamat ellenőrzését, és biztosítaniuk kell a permetezési bevonat vastagságát.
4. Csomagolási módszerek okozta súlykülönbség
Az alumíniumprofilokat általában papír- vagy zsugorfóliával csomagolják, és a csomagolóanyagok tömege a csomagolási módtól függően változik.
4.1 Súlynövekedés a papírcsomagolásban
A szerződés általában meghatározza a papírcsomagolás súlyhatárát, általában nem haladja meg a 6%-ot. Más szóval, a papír tömege egy tonna profilban nem haladhatja meg a 60 kg-ot.
4.2 Súlynövekedés a zsugorfólia csomagolásban
A zsugorfóliás csomagolás miatti tömegnövekedés általában 4% körüli. A zsugorfólia tömege egy tonna profilban nem haladhatja meg a 40 kg-ot.
4.3 A csomagolási stílus hatása a tömegre
A profilcsomagolás elve a profilok védelme és a kezelés megkönnyítése. Egy profilcsomag súlya 15–25 kg legyen. A csomagonkénti profilok száma befolyásolja a csomagolás tömegszázalékát. Például, ha az ablakkeret profilokat 4 darabból álló, 6 méter hosszúságú készletekbe csomagolják, a tömeg 25 kg, a csomagolópapír pedig 1,5 kg, ami 6%-ot tesz ki, lásd az 5. ábrát. 6 darab, súlya 37 kg, a csomagolópapír súlya 2 kg, ami 5,4%-ot tesz ki, lásd a 6. ábrát.
A fenti ábrákból látható, hogy minél több profil van egy csomagban, annál kisebb a csomagolóanyagok tömegszázaléka. Csomagolásonként azonos számú profil esetén minél nagyobb a profilok tömege, annál kisebb a csomagolóanyagok tömegszázaléka. A gyártók ellenőrizhetik a csomagonkénti profilok számát és a csomagolóanyagok mennyiségét, hogy megfeleljenek a szerződésben meghatározott súlykövetelményeknek.
Következtetés
A fenti elemzés alapján eltérés van a profilok tényleges súlya és az elméleti súly között. A falvastagság eltérése a súlyeltérés fő oka. A felületkezelő réteg súlya viszonylag könnyen szabályozható, a csomagolóanyagok súlya pedig szabályozható. A mérősúly és a számított tömeg 7%-on belüli súlykülönbsége megfelel a szabvány követelményeinek, az 5%-on belüli eltérés pedig a gyártási gyártó célja.
Szerkesztette: May Jiang a MAT Aluminiumtól
Feladás időpontja: 2023.09.30
